---

Magyarország történelme 5. század A magyar törzsek elhagyták az Ural vidékét és átkeltek Volgán és a Kaszpi tengeren. Több száz éves vándorlás után elérték a Kárpát Medencét. 896 Árpád vezér vezetése alatt a magyar törzsek letelepedtek a Kárpát Medencében. 997-1038 Az árpádházi dinasztiából származó István király uralkodott az országban. 1000 Istvánt kereszténnyé koronázták és halála után szentté avatták. 1055 Megépül a Tihanyi apátság, melynek alapító levelét a Balaton északi partján írták, és amely a legrégebbi magyar nyelven fennmaradt írásos emlék. 1241 A mongol tatárok megszállták, és szinte teljesen elpusztították az országot. Az egy éves jelenlétük egy teljes századra állította meg a fejlődést. A magyarországi hadviselés után a tatárok nem folytatták útjukat nyugatra, kivonultak Európából. 1458-1490 Mátyás király uralkodása idején a királyi székhelyek, Buda és Visegrád, az európai kulturális élet központjává váltak. 1526 A török csapatok bevonultak Magyarországra és Mohácsnál döntő csapást mértek az ország déli részét védő magyar seregekre. Ezt 150 év török megszállás követte. 1541 A törökök elfoglalták Budát, melynek következtében Magyarország három részre szakadt. A Habsburgok Magyarország nyugati részét kormányozták, a törökök a középső részt uralták, míg a dél-keleti erdélyi fejedelemség megmaradt magyarnak. 1686 A magyar csapatok visszafoglalták Budát. 1703-1711 Kitört a II. Rákóczi Ferenc, Erdély fejedelme, által vezetett szabadságharc a Habsburg uralom ellen. A lázadók több ütközetben is legyőzték a császári seregeket, de mivel a beígért francia segítség nem érkezett meg, a szabadságharc megbukott. A XIX. század első fele Nemzeti reform mozgalom indult az ország politikai és gazdasági átformálására és a magyar nyelv és kultúra támogatására. Ebben az időben született meg a Nemzeti Himnusz. Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Megkezdődött a Lánchíd építése, melynek kezdeményezője Gróf Széchenyi István, a reform kor egyik legjelentősebb alakja volt. 1848-1849 Lázadás tört ki Pesten, amely az egész országra kiterjedt. A Habsburg uralkodót megfosztották trónjától, miután a magyar seregek több jelentős csatát is megnyertek. Kossuth Lajost megválasztották kormányzóvá. Európa leghosszabb nemzeti lázadását csak 1849 nyarán sikerült a Habsburgoknak elnyomni, az orosz seregek segítségével. 1867 Megszülettet a Kiegyezés a magyarok és a Habsburgok között. Megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia Bécs és Pest-Buda központokkal. Látványos ipari fejlődés indult meg Magyarországon. 1873 Pest, Buda és Óbuda egyesült, Budapest Magyarország fővárosa egy európai metropolisszá vált. Számos műemlék épült ebben az időben: Operaház, Nemzeti galéria, Parlament, földalatti. 1918 Németország szövetségeseivel, az Osztrák-Magyar Monarchiával együtt, elvesztette a második világháborút. A Monarchia felbomlott. 1920 A Trianoni békeszerződés lecsökkentette Magyarország területét kétharmadával, míg lakosságát egyharmadával. Azóta számos magyar kisebbség él a szomszédos országokban. 1938-1940 Németország Münchenben és Bécsben egyezményeket ért el, melynek következtében Szlovákia déli részét és Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz. 1944 A náci csapatok elfoglalták Magyarországot a második világháború alatt Magyarország nagy veszteségeket szenvedett a szovjet fronton. A háború végén a fasiszták átvették az ország kormányzását. 1945 A szovjet csapatok először felszabadították, majd elfoglalták Magyarországot. A gyorsan megtartott választásokon a kommunisták a szavazatoknak mindössze 17 százalékát kapták meg. 1947 Az utolsó, nagyjából szabad választásokat a kommunista diktatúra éveivel követte: kivégzések, kitelepítések, bebörtönzések, zaklatás, erőltetett ipari fejlődés, az életszínvonal csökkenése és a sztálini diktatúra. 1956 Forradalom a Sztálinizmus ellen, melyet a szovjet csapatok levertek. Kádár János került hatalomra és demokratikus szocializmust ígért. Mindeközben azonban megkezdődött a megtorlás. 1965 Óvatos reformkísérletek kezdődtek. Az életszínvonal növekedett, a vasfüggöny átjárhatóvá vált. 1988 A rendszerváltás megindult. 1990 Magyarországon többpárti parlamenti demokrácia lett. A szovjet csapatok elhagyták Magyarországot. 1999 Magyarország a NATO teljes körű tagjává vált.

Szülővárosom

Vésztő

A település elhelyezkedése Vésztő Békés megye északi részén, a Kis-Sárrét térségben található. Közigazgatási határa északon a megye határral is azonos Sebes - Körös. Békéscsabától mért távolsága 35 kilométer. Lakóinak száma 2006. januárjában 7561 fő , kiterjedése 12,5 négyzetkilométer. A település természeti adottságai A település egyik legfontosabb természeti adottsága a termőföld, melynek minősége a jó közepes és a terméketlen vad szik között változik. Ezen többnyire hagyományos terménykultúrát termelnek. A szikes legelőkön legeltetéses állattartás, elsősorban juhtartás folyik, az állattartásnak a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésnek van hagyománya. Gazdag lelőhelye a vidék a különféle vadontermő gyógynövényeknek is. A Holt-Sebes-Körös kiszélesedő medre és ártere az itteni egykori vízivilág flóráját és faunáját tárja a látogató elé. Vésztő és környéke Vésztő Békés megye északi részén, a Kis-Sárrét tájegységben, északi közigazgatási határával a Sebes körössel, s a túlparton Hajdu-Bihar megyével érintkezik. Maga a település 680 ha belterületen fekszik, az összesen 12.576 ha terjedelmű közigazgatási területe Szeghalom, Körösladány, Bélmegyer, Okány, Körösujfalu és Ujiráz településekkel határos. A folyószabályozásokig vízjárta terület volt, az itt élők megélhetésének egyik fő forrását a víz adta. A folyószabályozást követően átalakult a táj képe és élővilága. A termőföld minősége a jó közepes és a terméketlen vad szík között változik, megmaradtak néhol a zsombékos gyepek. A folyók holtágai és morotvái átszövik a területet. A Holt-Sebes-Körös zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. Az un. Cifraági holtág a maga 30 ha-os területével része a természetvédelmi területnek. A szikes legelőkön legeltetéses állattartás, elsősorban juhtartás folyik, az állattartásnak egyéb tekintetben a szarvasmarha-, sertés- és lótartás tekintetében van hagyománya. Gazdag lelőhelye a vidék a különféle vadon termő gyógynövényeknek. A Holt-Sebes-körös kiszélesedő medre és ártere az itteni egykori vízivilág flóráját és faunáját tárja a látogató elé, aki a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelytől indulva csónakból, vagy a településen átvezető jelzett kék-túra gyalogos-túristaútról tekintheti meg azt. Mágor-puszta A vésztő-szeghalmi út mellett elhelyezkedő Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi, kettős védelem alá, mindössze 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, mintegy 946 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége. A terület különleges botanikai értéke, hogy a másodlagos tájformák - szikes puszták- növényzete és a lecsapolás előtti időket idéző maradványfoltok - holtágak, ligeterdők- jellegzetes társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatók. Láthatók itt a löszgyepek foltjai ugyanúgy, mint a bárányparéjos vakszikek. A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), és a réti őszirózsa (Aster sedifolius). A holtág vizeiben jelentős egyedszámmal él az európai vörös könyves sulyom (Trapa natans), melynek termését ínséges időkben megőrölve lisztként hasznosították. A fészkelő vízimadarak közül megtalálható itt a magányosan költő, rejtett életű bölömbika (Botaurus stellaris), mely jellegzetes, mély búgó hangját leginkább március közepétől május végéig hallatja. Fáspusztáról idejönnek a táplálékot kereső szürkegémek (Ardea cinerea), bakcsók (Nycticorax nycticorax), kiskócsagok (Egretta garzetta). A magas füvű gyepek alkalmi költőfaja a haris (Crex crex), a fürj (Coturnix coturnix). A pusztai területet a túzok (Otis tarda) választja dürgőhelyül. A Körös Maros Nemzeti Park Igazgatósága 2003. tavaszán adta át ötödik tanösvényét Mágor-pusztán. Az alig több mint 500 m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény a Mágor-dombhoz vezet. A bejárás időtartama kb. 1,5-2 óra. Állomások: * Holt-Sebes-Körös élővilága * Ártéri erdő élővilága * Pákásztanya * Csolt-Monostor és a kettős Mágor-halom * Mocsár élővilága

Oldal: Szülőföldem Magyarország
A szeretet nagy kincs - © 2008 - 2025 - redangel.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat